:: Pécsvárad - kisváros a Zengő lábánál ::

Pécsvárad a Kelet-Mecsek déli lejtőjén, a Mecsek legmagasabb csúcsa, a 682 méter magas Zengő lábánál, a 6-os fő közlekedési út, a Pécs-Bátaszéki vasútvonal mellett fekszik, Pécstől 19 kilométerre, Baranya megyében. Szerves központja egy kisebb tájegységnek, a Kelet-Mecseknek. A 19 települést magába foglaló Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulás központja.4041 lakosra 1414 lakás jut. Ebből kétszobás 243, három- és többszobás 943. A lakásállomány 46.2 %-a összkomfortos, 26.9 %-a komfortos, 6.8 %-a félkomfortos. A lakások 36 %-a az utolsó 20 évben épült. Az egy lakásra jutó népesség. 2.92 fő. A város területén az ivóvíz-, a földgáz-, a villany-, a telefon-, a kábeltévé-hálózat teljességgel kiépített. Az utak szilárd burkolatúak.

A vízhálózat helyi bázisból táplálják. A szennyvízcsatorna kiépítettsége 100 %-os bővítés előtt áll. Minden elvezetett szennyvizet tisztítanak. A fővárossal és Péccsel a 6-os fő közlekedési út köti össze.

Pécsvárad műemlékekben, idegenforgalmi nevezetességekben gazdag város. Mai képe is érzékelteti a hajdani királyi alapítású egyházi központ méltóságát. Ezt az évszázados képet meghatározza a Zengő előterében magasló katolikus templom és a vár. Ezek lábánál húzódik a városka, a váltakozva módosabb polgárházakkal és egyszerűbb portákkal, de mindenütt sok kerttel, virággal, gyümölcsössel.
A települést szőlők és szelídgesztenye- erdő koszorúzza. A város országos ritkaságszámba menő látnivalója a 10. századi kápolna Géza fejedelem és István király idejéből, korabeli freskómaradványokkal A vár, amit Pécsvárad önkormányzata hosszú csatározások után 1996-ban saját kezelésbe vett és a romkert a román, gótikus és reneszánsz monostor emlékeit őrzi. A Nagyboldog- asszony-templom 1767-ben épült rokokó oltárokkal, szószékkel és berendezéssel. A Mindenszentek-kápolna a 12. századból, református templom 1785-ből való. A Városházát (A Szentháromság téren) 1857-ben építette neogótikus stílusban Gianone Ágoston svájci olasz származású építész. Nevezetes épület a volt katonai kórház és lovassági laktanya, a gyógyszertár, a Kossuth téri épületegyüttes (kápolna, katolikus, református parókia, régi iskola), a német parasztházak.

A kisváros legfontosabb látnivalója a vár. Északnyugati szárnyában található Géza fejedelem majd fia, István egykori udvarháza egy kápolnával a X. század végéről. Ezt adományozta István még trónra lépése előtt, 998-ban Szent Benedek rendi monostor céljára az egyháznak. A 996-ban alapított Pannonhalma után ez volt hazánk második bencés térítőmonostora. A király e feladathoz adományozta saját birtokát mintegy 40 faluban 1136 háznéppel továbbá lovas és fegyveres szolgákkal. Az adományozást Szent István 1015-ben oklevélbe foglaltatta. A nagy király halála évében, 1038-ban szentelték fel a monostor templomát.

A monostor első apátja Szent István diplomatája, Asztrik volt, aki a pápától kieszközli majd elhozza a koronát, és 1002-ben a kalocsai érseki székbe távozik. A pécsváradi monostorral a későbbi magyar királyok is kapcsolatban álltak. Itt rejtegették a szerzetesek Vak Béla herceget, a későbbi II. Béla királyt. A török 1543 júniusában foglalja el ezt a vidéket, ezután szerzetesek ide nem költöztek vissza. A monostort és nagybirtokát Mária Terézia 1777-ben a Tanulmányi Alapba rendeli, hogy az a pesti egyetem (a mai ELTE elődjének) működését szolgálja.

A monostor, a vár régészeti feltárása 1958-ban kezdődött. A műemlékegyüttes 1988-ban, Szent István halálának és a monostortemplom felszentelésének 950. évfordulóján nyílt meg a közönség számára.

Több állandó kiállítás tekinthető meg a városban. A várban múzeum mutatja be a monostor történetét. Itt található Kígyós Sándor (1943-1984) szobrászművész állandó kiállítása, László Károly bázeli műgyűjtő Bali-szigeti szobor gyűjteménye, valamint a 20. századi grafikákból álló kollekciója. A Városi Könyvtárban található Platthy György festőművész állandó kiállítása és a Nemes-Nágel emlékszoba, mely Nemes Endre festőművész és Nemes-Nágel Lajos könyvkiadó életművét mutatja be.
A város népszerű rendezvényeknek is helyt ad. Augusztus 15-20 között a „Szent István Napok” során zenei rendezvényeket, kiállításokat tartanak a várban és orgonakoncerteket a római katolikus templomban. 2001. óta rendszeres bemutatókat tart a Várszínház.

Október 18-án Lukács napján rendezik a „Leányvásár”-t minden páros évben. Programja: hagyományőrző népi együttesek seregszemléje, menettánc, gálaműsor, népművészeti kirakodóvásár a város központjában. Minden páratlan évben „Gesztenyeszüret a Zengő alján” elnevezéssel tartanak szórakoztató rendezvényeket, ahol a város német és magyar tánccsoportjai, zenekarai adnak szabadtéri műsort a város központjában. Mindezt népművészeti kirakodóvásár, a helyi borok népszerűsítése és gesztenyeárusítás színesíti.
Az önkormányzat törekszik a település folyamatos fejlesztésére. Jelenleg épül a fedett tanuszoda és készül a szennyvízcsatornázás utolsó üteme. A város elsősorban a környezetbarát ipar fejlődésére, a turizmus megélénkülésére számít. Április 24. (György nap) a Város Napja. A pécsváradiak otthonos körülményeket teremtve a Várkertben ünneplik az eseményt.