GOLDFINGER ZITA

PÉCSVÁRAD KIEMELKEDŐ MŰEMLÉKI ÉRTÉKEI ÉS FELJESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Pécsvárad védett műemlék épületei I.doc

Pécsvárad védett műemlék épületei II.doc

Országos műemléki védelem alatt álló épületek.doc

Régészeti lelőhelyek.xls

Pécsvárad viszonylag kis területe ellenére, gazdag és sokrétű – a kulturális fejlődésnek táptalajt nyújtó és az idegenforgalom számára oly vonzó – táji, történelmi és műemléki értékkel rendelkezik:

• Hazánk második bencés kolostorát Pécsváradon alapította I. Szent István király, az igen rangos Pécsi Püspökséggel közel egyidőben.
• Dél-dunántúli régióban a pécsváradi vár is speciális helyzetű, hiszen az itt alapított kolostort csak később erődítik várrá, így az egyetlen kolostorvár lesz a térségében.
• A település oly nagy jelentőséggel bírt a középkorban, hogy két vásártere és két plébániatemploma volt, melyek közül a Mindenszentek temploma Magyarország egyik első datálható középkori temploma, mely már a kolostor alapításakor állt.
• Pécsvárad 52 országosan védett műemléket és egy műemléki környezetet tudhat magáénak, mely közigazgatási területéhez viszonyítva, országos viszonylatban is jelentős. (Mohács 18, míg Pécs 247 műemlékkel rendelkezik.)
• Fejlődése során nem rombolta le értékeit, hanem megőrizte és továbbfejlesztette, így ma is eredeti formájában csodálható meg a település két középkori vásártere és az azt övező, országos szinten is egyedülálló középkori térstruktúra. Különösen fontos, hogy műemlék épületek állnak a fontosabb utak mentén és csatlakozási pontjain, melyek szintén méltóképp őrzik a középkori település emlékeit.
• Pécsvárad további értéke a település változatossága. Nem beszélhetünk ugyanis egységes településképről, mivel az alsó vásártér (Szentháromság tér) 18-19. századi városias beépítése igencsak eltér a felső vásártér (Kossuth tér) középkori eredetű beépítésétől.
• A település fő motívuma a már messziről feltárulkozó, de a domborzati viszonyoknak köszönhetően akár a városban is megcsodálható kolostorvár és három templom együttese, mely kiemelkedő tájképi értéket képvisel.
• A műemlékek szomszédságában elhelyezkedő és egyedi értékekkel bíró, nagy kiterjedésű zöld felületek (pl. várkert) szintén a település értékmegőrző fejlődése során váltak a város szerves részévé.
• A történelmi betelepítéseknek köszönhetően Pécsvárad népi hagyományokban igen gazdag, mely még sokszínűbbé teszi a település népi műemlékállományát (pl. német telepesházak).
• Számos műemlék ma is a település kulturális eseményeinek helyszínéül szolgál (múzeumok, könyvtár, várszínház, templomi hangverseny).

Mint láthattuk Pécsvárad idegenforgalmi és kulturális vonzerejének fontos alapköve a település épített öröksége, ezért az alábbi javaslatokkal élnénk:

• A város különlegesen értékes és középkori alapokon nyugvó magjának (Kossuth tér és Magyar tér környezete, a Szentháromság tér és környezete, a Vár, a Szent Gellért, a Mecsekkörnyék és a Dózsa György utcák által lehatárolt terület) országos műemléki jelentőségű területté nyilvánítását elő kell terjeszteni.
• A település ismertetett értékeit - a lehetőségekhez mérten – ki kell aknázni. Támogatni szükséges tehát a már feltárt régészeti leleteket bemutatását és gondoskodni kell a műemléki értékek megőrzéséről (felmérési tervek készítése, jókarbantartás felügyelete).
• A település idegenforgalmi vonzerejét tovább növelné a még kutatásra váró régészeti területek feltárása, esetlegesen megtalált régészeti leletek bemutatása. (Pl: Zengő, Miklósvár) Hasonló a helyzet a műemlék épületeknél, melyek felújítása, rekonstrukciós helyreállítása szintén a település érdekeit szolgálná. (Vár és templomegyüttes vonzerejét is növelné, ha a hozzá vezető úton - megfelelő felvezetést nyújtva - helyreállított műemlék épületek sorakoznának.)
• A jelentős műemlékszám azonban a tulajdonosokra is jelentős terheket hárít, hiszen a műemlékeket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül kell fenntartani és helyreállításuk, használatuk során is törekedni kell az eredeti műemléki értékek megtartására. Felújításuk pedig közösségi érdeket szolgál, ezért a terhek megosztására önkormányzati támogatási rendszer kidolgozását javasoljuk.
• Egyúttal javasoljuk a műemléki épületek felújítására, helyreállítására vonatkozó általános irányelvek kidolgozását, mely kulcsfontosságú kérdésekben nyújtana segítségét tulajdonosaiknak.
• Mind helyi, mind pedig országos szinten tudatosítani kell Pécsvárad értékeit (oktatás, tájékoztatás). Meg kell mutatni, hogy a településen számos nemzeti érték található, melyre méltán lehetünk büszkék.

Az egyetlen állami tulajdonban található műemlék épület, a település legfontosabb turisztikai vonzerejét nyújtó kolostorvár. Vagyonkezelője a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., hosszú távú bérlője pedig a helyi önkormányzat.

A MNV Zrt. fejlesztési koncepcióterve 2006-ben készült el, mely kibővítené a múzeumi tereket, bemutatná a feltárt régészeti leleteket, továbbá egy ****-os szállodát létesítene a műemlék belsejében.

A koncepcióterv továbbgondolása mellett javasoljuk:

· A Vár nem várkastély, hanem kolostorvár. Ezért a szállodafejlesztést ezzel összhangban szükséges meghatározni: ez lehet konferencia-, egészség- és egyházi turizmus, mely kapcsolódhatna a nemzetközi "silence" szállodalánchoz. A vár területén a régészeti bemutatása és a szálloda ráépítéssel történő bővítése ellentmondásos program. Ezért a további bővítés lehetőségének biztosítását a falakon kívül, a várkert Ny-i peremén, a dézsmapince környékén javasoljuk.

· A kolostorvár régészeti feltárásának mielőbbi befejezését, a romok konzerválását és részleges rekonstrukcióját.

· A felszentelt altemplom szakrális jellegének megfelelő liturgikus berendezését.

• Az altemplom apszisában található freskók feltárását, mivel az árpád kori művészetünk legjobban datálható emléke. (1158)
• Új múzeumi kiállítás létesítését, melyen a feltárt leleteket látványos rekonstrukciókként és a kolostorvár rekonstrukciós modelljét pedig 3D-s számítógépes ábrázolásként lehetne bemutatni.
• A vár belső terét jelentősen megterhelő színházi és rendezvények funkciónak részbeni várkertbe történő kitelepítését, ahol a jelenlegi terepviszonyok változtatás nélkül képesek az új funkció ellátására. A várban exkluzív, kamara jellegű programok szervezését.
• A közelgő két fontos évforduló tiszteletére két kiadvány megjelentetését, 2009-re (a pécsi püspökség 1000 éves évfordulójára) egy kisebb füzet, 2015-re (a kolostor alapításának vagy első felszentelésének az 1000 éves évfordulójára) pedig a kolostor és a vár monográfiájának, illetve a legújabb kutatásokat és rekonstrukciós elképzeléseket bemutató tudományos és ismeretterjesztő kiadványának megjelentetését.
• 2015-ben - miután az országban máshol nem lesz ilyen kerek évforduló - a középkori bencés kolostorok témakörében, tudományos konferencia megrendezését, melyre a vár kiválóan kereteket nyújtana és mely időpontig a vár ütemezett helyreállítását ünnepélyes keretek közt lehetne átadni.

Az önkormányzati tulajdonú műemlékek körében közösségi funkciójú épületeket (iskola, könyvtár, városháza stb.) találunk.

• Javaslatunk minden esetben az épületek funkcionális és épületdiagnosztikai felülvizsgálata, melyek alapján - a műemlékek szakszerű helyreállítását figyelembe véve – ki kell dolgozni a további hasznosításra vonatkozó terveket.

A műemléki védelem alatt álló, Nepomuki Szent János és Szentháromság szobrok önkormányzati, míg a rk. templom előtti téren található Mária Magdolna, Páduai Szent Antal és Szent Vendel szobor, illetve a kálvária együttese egyházi tulajdonban vannak.

• A szobrok állapota sajnálatos módon kritikus, helyszíni restaurálásuk mielőbbi intézkedéseket sürget.

Az egyházi tulajdonú műemlékek szintén felújításra szorulnak, melyre kiemelt figyelmet kell fordítani. Ezen műemlékek ugyanis egyrészt a középkori település kiemelkedő emlékei, másrészt pedig közösségi használatban állnak, a település életének szerves részét képezik.

• Javasoljuk az épületek mielőbbi felújítását és a város turisztikai programjaiba elsődleges helyen történő bekapcsolását. Különös tekintettel arra, hogy mivel a középkori településen helyezkednek el az egyházi emlékek is kiemelkedő jelentőséggel bírnak.
• A 11. századi eredetű Mindszentek kápolnát, helyreállításával egyidejűleg meg kell kutatni, mivel valószínűsíthető, hogy értékes 11. századi maradványokat őriz.
• A barokk rk. plébániatemplom alatt, tőle részben nyugatra ott rejtőznek a középkori Szent Péter templom maradványai, mely még a kolostor előtt épült, ezért régészeti feltárása után javasoljuk romkertként történő bemutatását.

A település műemlékállományának jelentős része magántulajdonban van. A magántulajdonban álló épületek állapotáról – természetesen egy-két kivétellel – általánosságban állapítható meg, hogy mielőbbi felújítást sürgetnek. A műemléki épületek jelentős hányadát az eredeti építészeti arányok, részletek figyelmen kívül hagyása mellett átépítették, illetve a jelenlegi igények szerint felújították.

Javasoljuk tehát az alábbiakat:

• A műemlék épületek részletes felmérésének és felújítása terveinek elkészítését, mely - a magántulajdonosok mai igényeinek figyelembevétele mellett - alapot nyújthatna a műemlék épületek szakszerű, rekonstrukciós helyreállításához. A felújításokhoz szükséges anyagi források előteremtéséhez javasoljuk a helyi önkormányzat részéről nyújtandó anyagi támogatást formáinak kidolgozását, illetve kedvező hitelfelvételi lehetőségek biztosítását.

Az európai uniós pályázatoknak köszönhetően az elmúlt időszakban a műemlékek felújítására, rekonstrukciós helyreállítására, minimális önerő biztosítása mellett jelentős források nyíltak meg. A település műemlékeinek pályázatokon történő akár egyéni, akár együttes (pl. település turisztikai vonzerejének növelésére kiírt pályázatokon) részvétele megoldást jelenthetne a műemlékek fenntarthatóságának és helyreállításának problémájára. Egy településre kiterjedő műemlék-helyreállítás pedig a település idegenforgalmi vonzerejét is hosszú távra megalapozhatná.