|
|
 |
|
2010. szeptember 9. Csütörtök, Ádám
|
|
| |
Természeti környezetünk
|
|
| |
| |
 | Pécsvárad Baranya megyében, a Keleti-Mecsek déli lejtőjén, a Mecsek (egyben Dél-Magyarország) legmagasabb csúcsa, a 682 méter magas Zengő lábánál fekszik. Éghajlatát a mediterrán hatás befolyásolja. Mérsékelten nedves körzet, bővizű völgyekkel, rétekkel és száraz, forró, karsztos domboldalakkal. Sugárzási viszonyai olyanok a déli lejtőkön, mint Észak-Afrikában. Az enyhe telű dombsági terület itt találkozik a központi, legmagasabb hegyi területekkel. A Keleti-Mecsek déli részének mellékközpontja. Kialakulásában, fejlődésében mindig fontos gazdasági erőforrást jelentett, hogy egy országos (Budapest - Pécs - Eszék) és több mellékútvonal keresztezésében fekszik. Az ország valamint a megye központja, a Duna továbbá Eszék felé a római időktől fogva összeköttetése volt. |
| Növényzetében a szubmediterrán, a kontinentális és a balkáni fajok keverednek. A Zengő északi oldalán bükkösök, a 682 méter magas csúcson magashegyvidéki flóra (farkasölő sisakvirág, Aconitum vulparia) jellemző. A Mecsek-hegység 15 védett ritkaságának legtöbbje a Zengő déli lejtőin is előfordul. A legfontosabbak: a kaukázusi zergevirág (Doronicum caucasicum), a lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum), a majomkosbor (Orchis simia). Legszebb a Magyarországon egyedül a Keleti-Mecsek déli lejtőin díszlő vad pünkösdirózsa (Paeonia officinalis) bánáti változata, a bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica). Itt van a hóvirágnál is korábban nyíló balkáni növény, az illatos hunyor (Helleborus odorus) északi határa.
| |
A hegy lábánál megjelennek a szőlők, gyümölcsösök. A dombhátakon, platókon szántóföldi növények, így gabonafélék, kukorica, repce, napraforgó termesztése gazdaságos.Pécsvárad határához 1125 hektár erdő tartozik, ebből 821 hektár az állami tulajdon. A város határában kezdődik a Keleti-Mecsek-Tájvédelmi körzet 9347 hektáros területe. A Mecsek déli lejtőin a mészkövet vékony talaj takarja, jellemzőek a szubmediterrán növénytársulások: karsztbokor-erdők, a mészkedvelő, a hőmérséklet ingadozásait jól tűrő gyertyános-tölgyesek, szórványosan a bükkösök. Pécsváradtól északkeletre terül el a híres szelídgesztenyés, amit 1970-es évek eleje óta kéregrák és tintagomba pusztít igen erőteljesen.
|
|
|
| |
|